Az idegrendszer feladata:

• Az idegrendszer szervezetünk működésének szabályozását végzi,
• A környezetből jövő ingerek felvétele ingerületté alakítása, szárítása, feldolgozása.

Az idegrendszer típusai:

1. Központosult idegrendszer - az idegsejtek nem szétszórtan, hanem csoportosulva találhatók
2. Csőidegrendszer - idegsejtjeik zöme egy csőszerű képződményt alkot, amelynek feji végén lévő megnagyobbodott rész az agy.
3. Dúcidegrendszer - a férgeknek, a puhatestűeknek és az ízeltlábúaknak van dúcidegrendszerük.

Idegsejt:

Az alapegység az idegsejt vagy más néven neuron.

Felépítése:

Az idegsejtekre jellemző, hogy több nyúlványuk is van. Magán a sejttesten a rövid ingerfelvevő nyúlványok, s egy hosszú nyúlvány - az idegrost - végén vannak az (elágazó) leadónyúlványok.

Az ingerület keletkezése vezetése és átadása

Az inger felvételét, az ingerület vezetését, feldolgozását az idegsejt hártyának sajátos felépítése és az ionok egyenlőtlen elosztása teszi lehetővé.

Nyugalmi állapot

Inger hatására a sejthártya szerkezete megváltozik, áteresztővé válik, és nátrium-ionok áramlanak a sejt belsejébe. Így a sejthártya külső felszíne negatív, míg belső felszíne pozitív töltésű lesz. Ez az ingerület állapot, mely átterjed a szomszédos sejthártya részletre, miközben a korábban ingerületi állapotban lévő rész nyugalomban van.

Az idegsejt kisülése akkor következik be, amikor olyan nagy mértékű a sejthártya polaritása, hogy az egész sejttest polarizáltsága megváltozik. Ezt nevezzük elektromos ingerület vezetésnek. Az ingerület végighalad az idegsejten, és a tengelyfonal finom végágaiból ingerületátvivő anyagot szabadít fel.

Ingerületi állapot keletkezése

Szinapszis: Két idegsejt között valósul meg. Egy idegsejt több ezer másik idegsejttel kapcsolódik.

Szinapszis

Az idegsejtek típusai

Az idegsejtek alakja összefügg működésükkel. Vannak érző-, mozgató- és átkapcsoló - idegsejtek. Az érzőidegsejtek az ingerületet az agyvelő és a gerincvelő felé szállítják. A mozgatóidegsejtek a szervezet válaszát küldik a szervekhez. A kettő között teremtenek kapcsolatot az átkapcsoló -  idegsejtek.

Központi idegrendszer:
- áll a gerincvelőből és az agyból
- alsó szintje a gerincvelő, ez idegsejtek és idegrostok tömegéből áll
- az idegsejtek vannak belül: ez a szürkeállomány
- a kívül elhelyezkedő fehérállományt az idegrostok alkotják
- felső szintje: az agyvelő, ennek fő részei: agytörzs, kisagy, nagyagy.
- agytörzs: a gerincvelő folytatása, lét fenntartó központok találhatók benne vérkeringés, légzés, nyelés és köhögés.
- kisagy: finom mozgások összehangolása a feladata.
- nagyagy: két féltekéből áll, ő a tudatos énünk.

Környéki idegrendszer:

- azok az idegek alkotják, amelyek a gerincvelőből, illetve az agyvelőből ágaznak ki

- a gerincidegek (31 pár) a gerincoszlop csigolyaközeiből futnak jobbra-balra

- az agyidegek (12 pár) pedig közvetlenül az agyból erednek

- a szervezetünket behálózó idegek kötegekbe rendeződött idegrostok

- az idegek egy része érzőideg

- vannak mozgatóidegek is.

Reflexek

A szervezet ingerre adott válaszát reflexnek nevezzük.

Két típus:feltételes reflex és feltétlen reflex

                

Feltétlen reflex: Ezek a reflexek velünk születnek és jó részük életünk végéig fennmarad. Megfelelő inger hatására változatlan formában következnek be. Gerincvelői, agyi központjai vannak. Feladatuk: létfenntartás, fajfenntartás és szervezet védelme. Védekező reflexek: cornea-, pupilla-, patella-, forgó-, szopó- és eltávolító reflex.A feltétlen ingerek láncolata az ösztön.


Feltételes reflex: Mindig tanulás eredménye és mindig a feltétlen reflexre épít. Csak akkor épül ki, ha a feltétlen reflex többször együtt hat egy közömbös ingerrel így az egymástól független érző központok között ideiglenes kapcsolat alakul ki. Nem állandóak. A környezet változásaira átalakulnak. Csak akkor maradnak fenn ha folyamatosan megerősítik őket. Ezt a folyamatot ingertársításnak nevezzük. A tanulásnak köszönhetjük a gondolkodásunkat és az egyéniségünket.


Vegetatív reflex: A receptor sejtek a szervek falában találhatók, központon kívül dúcokba kapcsolnak át. Nem tudatosul.

Zsigeri idegrendszer

-Szomatikus (testi) idegrendszer: A vázizmokat, az érzékszerveket és a bőrt idegzi be. Az agykéreg érző- és mozgatóközpontjával szoros kapcsolatban van; az ingerületek többnyire az agykéregbe is befutnak, illetve onnan indulnak. A működése többnyire tudatos. Akarattal nagyrészt befolyásolható.
 

-Zsigeri (vegetatív) idegrendszer: A belső szerveket (zsigereket) idegzi be. Az agykéreggel csak áttételes kapcsolatban van; az ingerületek általában nem futnak be az agykéregbe. Működése általában nem tudatosul. Akaratunktól majdnem független.

Zsigeri idegrendszer működése:
A légzés: Az agytörzsi központra két inger hat, az egyik inger a szén-dioxid mennyisége a vérben chemo receptorok vizsgálják, a másik inger a léghólyagocskák falának feszülése mechano receptorok vizsgálják.

A légzés szabályozása: A szén-dioxid koncentráció emelkedése ingerli a belégző központot. Parancsot ad a belégzésre a légzőizmoknak, a belégzés során a tüdő léghólyagocskái kitágulnak falukban a mechano receptorok ingerületbe jönnek, ingerlik a központot, a központ parancsot ad a kilégzésre a légzőizmoknak. A kilégzés során emelkedik a szén-dioxid szint stb.

Szív működés: A szívben van egy ún. szinusz csomó. A szinusz csomó működését figyeli az agytörzsi központ. Két ideg látja el a felügyeletet, az egyik serkenti, a másik fékezi. Az inger a vér oxigén szintje. A fékező ideg a 10. agyi ideg, bolygó idegnek nevezzük.